Az előző bejegyzésem kommentjei arra késztettek, hogy újragondoljak bizonyos dolgokat. Ekkor kezembe akadt egy füzet, amiben az orosz mesevilág egyik legnépszerübb hőse, Ivanuska Duracsok és köztem , komoly párhuzamot találtam.
A lusta és együgyü (durak) Ivanuska naphosszat a kemence mellett ül és legyeket fog. Ha valami feladatot bíznak rá , abból csak baj van. A bátyjainak szánt gombócokkal saját árnyékát dobálja, a juhoknak kiszúrja a szemét, hogy ne kóboroljanak el és hasonló együgyüségek. Ám a végén kiderül, együgyüsége és a becsvágy teljes hiánya megvédi őt az igazi szerencsétlenségektől. A hatalom és a gazdagság igézete a "normális" embereket sokkal jobban megbolondítja.
A világ - az orosz világ - bolondabb Ivanuskánál.
A világ - az netes világ - bolondabb Arankánál.
Olyan ez, mint az egyszeri orosz vicc: akárhogy is rakja össze a varrógépgyárból kicsempészett alkatrészket a szaki, valahogy mindig Kalasnyikov lesz.