Életem visszatérő "rémálma" Pajor Tamás. A rémálom azért van idézőjeben, mert képtelen vagyok eldönteni szeressem, utáljam, vagy csak egyszerüen letöröljem a bamba vigyort a képemről, ha meghallom ezt a nevet.

Még zsenge fiatal koromban nagy Neurotic rajongó voltam, minden tetszett, ami ezzel az együttessel akkor összefüggött, de leginkább a szólógitáros:)

Aztán Pajor hirtelen megtért, hitgyülekeztes lett, és én már ezzel a Pajorral nem tudtam mit kezdeni. (És a szólógitáros se volt már annyira titokzatos a hallgatásával,sőt inkább butácskának tünt)

És akkor pár évvel ezelőtt , egy Városligeti hejehuján megláttam Pajort, amint prédikál. Percekig hallgattam, próbáltam felfogni az "ilyen volt, ilyen lett" vizuális csapást.

Ma reggel , mint minden reggel, a Kelj fel Jancsit hallgattam, amikor meghallottam egy számot. A cime:Rosenberg Dani. Letaglózott. És amikor megtudtam, hogy ezt a számot Pajor követte el, megint nem tudom, melyik polcra tegyem ezt az embert...